Helló Világ! Utolsó, optimista posztom után azért pár baki becsúszott… Vagyis csak eltaktikáztuk magunkat. A víz-gáz-fűtés szerelő mesterünk egyik este jött szemrevételezni. A szobákon megmutattuk neki, hogy a küldetést teljesítettük, a víz záró fóliát, a hungarocellt és a vashálót is leraktuk. Ez mind szép és jó, de arra nem gondoltunk, hogy mivel ő azért jött, hogy lerakja a fűtés csöveket a betonozás előtt, nyomáspróbát is fog csinálni. Ez pedig azt jelenti, hogy a radiátorokat ( amiket még meg sem vettünk ) is felszereli próbaképpen. Úgy becsomagolva, csak odailleszti – felszereli majd leszereli – / újabb tárolásbéli gondok a fejemben / és ha jó a rendszer, lehet betonozni. Következő probléma: az ablakok alatt van egy beugró rész. Ezzel elkezdődött az “amíg azt nem csináljuk/ják meg, ő addig nem jön” nevű játék… Szóval ytongozni fogunk, úgy családilag.
Spórolnunk kell, a költségvetés a fejemben – és papíron is – véges. Minden mester mondott egy árat, néhány anyaggal is számolt, néhányban csak a munkadíj szerepelt. Így totózom én illetve mi, a Férj és én teljesen laikusként a nagy választékban. Persze kapunk sok tanácsot, és mondhatom a mesternek, hogy olcsóbban találtam radiátort, de ő visszakérdez rögtön, hogy az magyar termék-e és van-e rá annyi garancia, amennyit ő tud a drágábbra. Itt legyen okos az ember 🙂
Amíg nem ytongozunk, beleértve az új radiátorok helyét és a felesleges ajtó és ablaknyílásokat, addig nem tud jönni a mester. Amíg nem fektetjük le a ház másik részében is a szigetelést, addig nem lesz betonozás. Amíg nem lesz betonozás, nem jöhetnek a festők letakarítani/leégetni a régi olajfestéket és javítani a hibákat. Burkolás és villanyszereléssel máris augusztusnál járok a tervben 😀 És hiába vagyunk betervezve, természetesen senki nem tud jönni azonnal.
Pozitívumként megemlíteném, hogy a konyhám az ács mester jóvoltából a várt két hétnél korábban kerül megépítésre, öröm a köbön. Ha már a jövő hétvégére állni fog, én boldog leszek 🙂 És ez a sok információ mind egy nap termése.
Öröm még az ablakosok árajánlata és profi hozzáállása, elindulhat a rendelés. Tegnap el is mentünk, és ismét nem csalódtunk bennük 🙂 Elmagyarázták pontról pontra, hogy mi miért lenne praktikusabb, miért jobb az 50 centis variációt választanunk, például a fektetett ablakainknál. Ez a cég a JOLA, a dunaújvárosi üzletükben jártunk, és nagyon elégedetten távoztunk. Mivel mi eddig minden ajánlatot e-mailben kértünk, megspóroltunk egy pár utat és a végső egyeztetésre mentünk csak oda. Így gyorsabb is volt, és volt időnk átbeszélni, változtatni a levélváltások alatt. A bejárati ajtó maradt egyedül nyitott kérdés, egyszerűt szerettünk volna, de semmi kerek díszítést ( szögletesség-mániában szenvedünk ); így egy kockás-téglalapos 4 kicsi üveges ajtót választottunk, mellette világító ablakkal, csincsilla üveggel 😀
És elérkeztünk az utolsó előtti fal kibontásához is. ( Az utolsó a kazánház megnövelésénél lesz. ) Számomra ez a legfontosabb, mivel ez köti össze a lebetonozott újonnan épülő konyha részt a ház többi részével. Szóval a konyha bejáratánál van a ház fala. Vagyis volt. Apósomnak én voltam aznap az egyetlen segédje, próbáltam hasznos lenni és nem kis sikítások közepette fogni azt a monstrumot, amit ablaknak hívnak egyben kiemelni. A küldetés sikeres volt, ablak távozott a “jó lesz az még valamire” területre. Ezután következtek a téglák is, megint érezhettem az ismerős por szagot és pucolhattam a téglákat.
Mivel a házat már szigetelten vettük, ezt a részt meg kellett szabadítanunk tőle, a dűbelekkel együtt. A folyamat a holnapi nap folytatódik…Friss információ következik, a fal ledőlt a Férj által! Az ott bizony a konyha rész! #Örömésboldogságmegcsokiszirom… Meglepetés videó az eseményről itt!
Az ablakok alatt a vakolatot már levertük a téglákig, várják a felfalazást, vagyis az ytongot, amire majd ráülhetnek a radiátorok. Frissítés, hogy készen van a falazás, újból hála az Apósnak 🙂 <3 ( Utánfutót bérelt, kiszámolta mennyi anyag kell, elhozta, majd lepakolta és beépítette teljesen egyedül ) Szerintem nem is tudja, mennyire hálásak vagyunk Neki!
A sok ici-pici dolgok pedig összeadódnak, a napok csak úgy suhannak a fejünk felett. Alig több, mint 100 nap. Sokan kételkednek a sikerben, de én nagyon igyekszem tartani és betartatni a határidőket, ugye nem csak rajtunk múlik. A beköltözhető fogalom úgyis azt jelenti, amit mi gondolunk róla. Tehát ha nem lesz katalógusba illő az első nap után, nem esünk kétségbe 🙂 Elvégre ez lesz a MI OTTHONUNK, ami nem csak egy tucatház, egy egyszerű Kockaház, benne van a személyiségünk és a Kockaházasságunk története is 🙂 Szerintem a Ház már most is boldog, pedig csak egy kis törődést kapott eddig 🙂 A “saját” víztornyunkról még nem esett szó eddig, pedig ő a bal oldali szomszédunk. Minket megfogott a látványa, és a déli napot pont eltakarja a veteményesről, szóval szeretni fogjuk egymást, legalábbis nem fogunk összeveszni vele 🙂
A vad pipacs mögötti törmelékes látvány pedig egyszerűen csodás, bár remélem nem marad sokáig. Sok-sok virág nyílik folyamatosan a kertben és nekem az az érzésem támad, mintha egy új világ nyílna ki… és gondolatban már az új teraszon fekszem egy kényelmes napozóágyban és természetesen valamilyen könyvet olvasok 🙂 A ház őrzője és védelmezője, Sparcobeagle pedig vigyáz ránk!
