Helló Világ! Munkafolyamatunk mélyére értünk. Nincs több rejtett linóleum és dupla fapadló sem. Öröm van 🙂
Leértünk az Ház aljára. Egész a homokhoz. Már jóval előtte kikerült a parketta, alatta ugye megtaláltuk az agyonszegelt fapadlót, de tegnap átverekedtük magunkat rajta. Szép és teljesen száraz homokra bukkantunk. Így ha már a padlót nem söpörhetem, akkor takarításmániámnak eleget téve elgereblyéztem a homokot 😀 Férjem szerint menő lenne most fűvel beültetni, de nyilván csak viccelt… Szigetelést szeretnék, meg vízzárást, meg vashálót. De ezt majd a mester tudni fogja. ( A képen az utolsó párnafa kiemelés előtti pillanata látható. ) A deszkák viszonylag jó állapotúak voltak, így megtartjuk ezeket egy jövőbeni faházhoz a diófánkra 🙂
A metlaki a nyitott terünk mostani konyha és első pici szoba helyiségében még ott díszeleg, de a héten bevégeztetik neki egy nagy-nagy ütvefúró által… Aztán a hétvégi program újra a sóder-szerű vékony betonréteg kihordása és a törött vagy egész metlaki darabok lapátolása lesz. Ezután végre felhívhatjuk az első mestert, aki megmondja majd, mit kell még kihordanunk/döngölnünk/belapátolnunk majd kiszintezi a szobákat és jöhet az első betonréteg, a szerelőbeton. Reményeim szerint nem több hét múlva, elvégre mi szóltunk időben, a mester csak-csak belekalkulált minket az idejébe 😉
És még el kell, hogy dicsekedjek van egy fantasztikus kertünk 🙂 Miután megállapodtunk a Férjemmel, a “szerintem innen induljon ” kérdésben (a két vágyott pont közepétől kezdve, így egyikőnknek se lett igaza ), Apósom és az ő remek kis traktorja felszántotta a kertet és bár kissé tarackos, de messze feketébb földre bukkantunk, mint sejtettük. Itt éppen Sparcobeagle felügyeli az eseményeket… Tehát a társasházi párkánykertem után végre lesz egy sajátunk, ami nem is sikeredett kicsire. Így a Férjem hódolhat a 8-10 féle paradicsom imádatának és gondozásának. Meghagytuk a virágzó mandulafát, van körte is és a kert végében még egres és szeder bokrok is. A bal oldalán pedig eperpalánták sorakoznak és ide ültettük a Kicsifánkat, a sárgabarackot. Három oldala kerítéssel határolt, így nekünk csak egy kerítést kell majd felhúznunk, ha nem akarjuk, hogy a kiskutyánk végigszambázzon rajta… És mi nem akarjuk.
Az utolsó ajtótokok is kikerültek a Házból tegnap, így a mi bontási munkánk lassan tényleg a végéhez közeledik. Metlakival kezdtük, azzal is fejezzük be. Lambéria van padlótól a plafonig még az előszobában, ennek is mennie kell.
Legközelebb építési miniprojekttel szeretnék jelentkezni, hamarosan…az óra ketyeg, beköltözésig hátralévő idő: 4 hónap és 23 nap 😉
